A nagybányai ásványtani múzeum

Írta: dr. Bencze Mihály

Kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, amelyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, a térrácsot háromdimenziós elemi cellák hozzák létre. Szabatos definíció szerint diszkontinuális térkitöltésű térrács, amelynek külső megjelenési formája síklapokkal határolt mértani test. A szabályosságban esetleg előforduló hibák az úgynevezett rácshibák; ezek a diszlokációk a kristály fizikai tulajdonságait akár jelentősen meg is változtathatják. Itt említhetjük meg a kristályok hatását az emberi egészségre, ide tartoznak a gyógyító kövek is azaz azok az ásványok, amelyeknek a kristálygyógyászat – a hagyományok és a népi megfigyelések alapján – pozitív hatást tulajdonít.

Említsük meg a sötétlila ametiszt, ami általános erősítő kő, amely a korona csakrához kapcsolódik, belső békét hozhat, enyhítheti a lelki és fizikai fájdalmakat, oldhatja a feszültséget, emellett csökkentheti a magas vérnyomást, salaktalaníthat, jó hatással lehet a bőrre és a szembetegségekre is. Külön tudomány a kristálygeometria, ami szerint a kristály homogén, kémiailag teljesen egységes, legkisebb része is az egész kristállyal azonos összetételű, egy homogén anizotróp test, atomok, ionok, molekulák szabályos periódikus elrendeződése. A kristálygeometria szerint a kristály homogén, diszkontinuális térkitöltésű, anizotróp térrács, aminek külső megnyilvánulása a síklapokkal határolt mértani test. A kristály külső szimmetriája legegyszerűbben az ún. fedési műveletek segítségével ismerhető fel. Morfológiailag három fedési műveletet különböztetünk meg: forgatás, tükrözés, inverzió. Szimmetria elemnek nevezzük azt a mértani elemet, amellyel a fedési műveletet végrehajtjuk. A gír olyan szimmetriaelem, amelynek segítségével a kristály egy teljes körforgás alatt önmagával többször fedőhelyzetbe kerül. A tükörsík olyan szimmetriaelem, amely a kristályt két egybevágó tükörképi félre bontja. A goroid olyan szimmetriaelem, amely elfordítás közben a kristály eredeti helyzetének a tükörképét is létrehozza. Ilyenek a hexaéder, oktaéder. Az olyan lapok összességét, amely lapok azonos paraméterekkel fejezhetők ki, kristályformának nevezzük. A kristályforma lehet zárt, vagy nyílt. Ha a kristályforma csupa egybevágó lapból áll, egyszerű kristályformáról beszélünk, több egyszerű forma egyidejű fellépése formakombinációt hoz létre. Ilyenek a hexaéder, az oktaéder, valamint ezek kombinációja. Nyílt forma lehet a prizma, a kétírányú prizma, de nyílt forma a kristályon egymagában nem lehet, csak más formával kombinálódva. Az összes lehetséges kristályok 7 féle tengelykeresztbe, 7 féle koordinátarendszerbe, illetve 7 kristályrendszerbe sorolhatók.

A kristálygeometriát továbbfejlesztette a fraktálelmélet. A fraktálokvégtelenül komplex geometriai alakzatok, amelyek két gyakori, jellemző tulajdonsággal rendelkeznek. Az első, hogy a tradicionálisan a geometria által vizsgált, bizonyos értelemben véve egyszerűbb és szabályosabb, simább alakzatokkal ellentétben, mint pl. egy töröttvonalakkal határolt sokszög, vagy egy görbével határolt ellipszis, a fraktálok határoló vonalai vagy -felületei végtelenül gyűröttek vagy érdesek, illetve szakadásosak, szakkifejezéssel, nem-differenciálhatók. A második gyakori jellemzőjük a rendkívül problematikus, de laikus szemmel is jól érzékelhető önhasonlóság. A hologramok segítségével a tudomány elérte azt is, hogy meghallgatható a kristályok zenéje.

A fent említett két matematikai kurzus kristályvilágát a klasszikus fekete táblán fehér krétával érzékeltetve nem nagy élmény. Ezért szeretném ajánlani minden érdeklődőnek a nagybányai ásványtani múzeumot, ahol a fenti elméleti ismereteket a gyakorlatban nézhetik, csodálhatják meg. Nagybánya és a környék sorsát tekintve évszázadokon át a bányászat volt a meghatározó, Mátyás király idején a korabeli Magyarország teljes aranytermésének egyharmadát a környékbeli bányák biztosították. Az itt élő bányászok sorsa és a régi védelmi rendszer egyik megmaradt bástyája ihlette meg Tabéry Gézát, amikor „Vértorony” című regénye megszületett. Az arany, a nemesfémek bányászata felszínre hozott rengeteg ásványt, bányavirágot. Az első ásványgyűjtemény 1969-ben állt össze, 1502 darabból állt, de nem vették leltárba, és nem is határozták meg őket. A szebbnél szebb kövek a Megyei Múzeum egyik raktárában vártak a jobb sorsukra. Nagylelkű emberek és a bányászok sok földalatti óráinak köszönhetően, a gyűjtemény kezdett növekedni, 1975-ben meghaladta a 3000-et. Így indokolttá vált a Megyei Múzeum új, ásványtani részlegének megnyitása. Újabb 10 év múlva, 1985-ben, az ásványok száma meghaladta a 14000-et. A részleg további fejlődése új múzeum kialakítását eredményezte. 1988-ban a múzeum beköltözött a mostani épületbe. A több mint 16000 ásvány Kapnikbámya, Herzsabánya, Felsőbánya, Iloba, Zazár, Miszbánya, Borsabánya és Macskamező környékéről került a felszínre. A Nagybányai Ásványtani Múzeum több ritka ásvánnyal is büszkélkedik, a bőséges ásványtani kollekciónak köszönhetően a múzeum több kiállítást szervezett már az országban és a határokon túl is.

2024. február végén a nagybányai Németh László Líceum szervezte meg a 33-ik Erdélyi Magyar Matematikaversenyt. A matematikai megmérettetésen kívül a szervezők programként beiktatták a jelenlevő diákoknak és tanároknak az ásványtani múzeum látogatását, ami óriási lehetőség volt az ismert elméletek gyakorlati érzékeltetésére. Én is 2024. február 29-én tölthettem egy jó néhány órát e különleges kőzetek, és ásványok világában. Nem biztos, hogy az iskolások megértették ez az idő alatt a kristályok matematikai világát, de remélem, hogy majd otthon feldolgozzák ezt az élményt is. Talán egyszer közülük valaki kidolgoz egy új kristálytani matematikát és azt az eljárást, amivel generálhatunk ilyen, vagy ennél összetettebb kristályokat.