A 2022-es év Bercsényi Miklós-díjasai

 

Írta: dr. Bencze Mihály

  1. december 5-én Bukarestben, kiosztották a 2022-es év Bercsényi Miklós-díjait, amit Bencze Mihály több civil szervezet és személyiség támogatásával alapított 2013-ban. A díj egy oklevélből és egy bronzplakettből áll, amit a kézdivásárhelyi Vetró András művész készített, és Lázár Imre székelyudvarhelyi öntőmester műhelyében öntötték, a díjazás anyagi fedezetét Magdó István (Unicspot Kft., Csernátfalu) üzletember vállalta fel. A következő intézmények a díjazottak:

Magyarország bukaresti nagykövetsége, ami 1921 óta működik Bukarestben, és ami 1954-ig csak követség volt. A nagykövetséghez tartozik a kolozsvári és a 2006-ban nyílt csíkszeredai főkonzulátus. A nagykövetség a Jean-Louis Calderon utca 63-65 szám alatt működik, a nagykövet 2013 óta Zákonyi Botond. A bukaresti misszió a két ország kapcsolatainak egyik legfontosabb intézménye, feladata a mindenkori magyar kormányok politikájának képviselete a fogadó országban. A konzuliszolgálat feladata az állampolgárok ügyeinek intézése. 1918 előtt az Osztrák-Magyar Monarchia diplomatái képviselték a magyar érdekeket, azonban a két ország egyre romló viszonya, majd Románia hadbalépése az antant oldalán a képviselet felszámolásához és a diplomaták kiutasításához vezetett. A monarchia utolsó nagykövete a cseh származású Ottokar Czernin volt, első titkára pedig Csáky Imre. A diplomaták 1916 őszén távoztak Romániából. A Magyar Királyság 1921 januárjában nyitotta meg követségét, Rubidó-Zichy Iván lett a bukaresti magyar misszió vezetője. Az akkori követség a Boteanu utca 4. szám alatt volt. 1921 decemberében érkezett Bukarestbe Aichhorn Richárd hivatalvezető, aki a kolozsvári konzulátus első vezetője lett. A két világháború közt Bárdossy László volt a követ, akit nagy tudása és korrekt viselkedése miatt a románok is tisztelettel és elismeréssel kezelték. A pozíciót külügyminiszteri tisztségbe lépéséig, 1941-ig töltötte be. A követség 1936-ban költözött át a Gogu Cantacuzino utca 65-be, az utca neve időközben Jean-Louis Calderonra változott, de a követség mindmáig ugyanott van. A román kiugrás előtti utolsó nagykövet Hertelendy Andor volt. A második világháború után a követség 1947-ben nyílt meg, első vezetője Gyöngyössy István lett, mint ügyvivő, első követ pedig Széll Jenő 1948-tól. Nagykövetséggé 1954. január 18-án emelték az intézményt. A következők voltak az intézmény vezetői: Kálló Iván követ, Pataki László követ majd nagykövet, Keleti Ferenc nagykövet, Némety Béla nagykövet, Kuti Jenő nagykövet, Vince József nagykövet, Martin Ferenc nagykövet, Biczó György dr. nagykövet, Rajnai Sándor nagykövet, Barity Miklós nagykövet, Szűts Pál nagykövet, a rendszerváltásutáni első nagykövet pedig Rudas Ernő, majd Szüts Pál és Füzes Oszkár. (A nagykövetség engedélyével részben a Wikipédiáról).

Bukaresti Liszt Intézet. A magyar kulturális külképviseletek feladata, hogy építsék a kulturális kapcsolatokat Magyarország és a fogadóországok között. E célok elérése érdekében széleskörű intézményhálózat működik világszerte (Bécs, Belgrád, Berlin, Brüsszel, Bukarest, Delhi, Helsinki, Isztambul, Kairó, Ljubljana, London, Moszkva, New York, Párizs, Peking, Pozsony, Prága, Róma, Sepsiszentgyörgy, Stuttgart, Szófia, Szöul, Tallinn, Tokió, Varsó, Zágráb). A magyar kultúra és tudomány népszerűsítésének, első külföldi állami intézménye a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet volt 1916-ban. A kulturális diplomácia intézményrendszerét a két világháború között gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter (1922–1931) építette fel. Négy Collegium Hungaricumot alapított, amelyek mind a mai napig működnek: 1924-ben a bécsi és berlini, majd 1927-ben a római és párizsi kulturális intézet nyitotta meg kapuit. A bukaresti Magyar Kulturális Központ 1991-ben a két ország között kölcsönösségi alapon kötött kulturális megállapodás alapján, 1992 októberében nyitotta meg kapuit a román fővárosi közönség számára. 1992-ben a bukaresti intézet a Batiștei utcában lelt székházra, majd 2008-ban Gina Patrichi utcába költözött. Az épület jelenleg két kiállítótérrel rendelkezik és egy konferencia teremmel, mely szükség szerint alakítható és koncerteknek, előadásoknak, filmvetítéseknek, irodalmi esteknek ad helyet. Az intézet épületében található három teremben a közel 8000 kötetet magába foglaló könyvtár is. Az évek során, az intézetet Járai István (1992–1997), Hergyán Tibor (1997–2002), Beke Mihály András (2002–2008), Bretter Zoltán (2008–2012) vezették, jelenleg Kósa András László (2012-től) az intézet igazgatója. Az intézet több névváltoztatáson esett át: Magyar Köztársaság Kulturális Központja, Magyar Kulturális Központ, Magyar Kulturális Intézet, Balassi Intézet – Magyar Kulturális Intézet, Bukaresti Magyar Kulturális Intézet, Bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.

A bukaresti Magyar Kulturális Központ tevékenységei kiterjednek a művészetek minden területeire: kortárs képzőművészet, koncertek (klasszikus, jazz, világi zene), irodalom, színház, film, konferenciák, tudományos értekezések. Az intézet mind műfajilag, mint pedig tematikailag gazdag programkínálata figyelembe veszi a helyi igényeket és a romániai kulturális közegre adaptálva valósítja meg eseményeit. A képzőművészeti kiállítások több irányvonalat követnek, nemcsak Bukarest rangos múzeumaiban és galériáiban, de Románia más városaiban is eljuttatják festészeti, fotóművészeti, grafikai, szobrászati, formatervezői kiállításaikat. Az intézet rendkívül gazdag zenei programjai között található immár 19 éve a Magyar Zene Fesztivál, amely fiatal, pályakezdő muzsikusoknak ad lehetőséget, hogy repertoárjukba magyar zeneszerzők műveit adhassák elő. Az intézet mindig felkarolta és sikerrel szerepeltette a magyar jazzvilág képviselőit Bukarestben, és e sikeres érdeklődésnek köszönhetően született meg a Bukaresti Magyar Jazznapok eseménysorozat 2019-ben. Irodalmi eseményeink fókuszában a magyar kortárs irodalom megismertetése áll, illetve a kortárs magyar művek románra fordítása által a román közönséghez való eljuttatása. A bukaresti Magyar Kulturális Központ fontosnak tartja, hogy a magyar film egyszerre legyen jelen a román kulturális térben, a szórványban élő magyarság körében is. Az intézet nyitásától kezdve egy őszi filmes szemle keretében mutatja be a magyar film legfrissebb alkotásait, amely 2007-től Bukaresti Magyar Filmhét néven rangos magyar filmfesztivállá nőtte ki magát. Az intézet jelen van a legrangosabb romániai filmfesztiválokon is, valamint a szórványmagyarság számára identitás-megtartó programokon is. Az intézet támogatja a 20-21. századi magyar drámairodalom román nyelvre fordított bemutatását. 2022-ben egy mérföldkőnek számító színházi eseménysorozat vette kezdetét Bukarestben: első ízben szervezte meg a Magyar Színházi Szövetség (MASZIN) az erdélyi magyar színházak fesztiválját. Fontos a tudomány-, illetve sportdiplomáciai jelenléte is, ennek megfelelően tudomány konferenciákat, szimpóziumokat szerveznek, illetve a sport területén rendszeresen szervezünk eseményeket. Ugyancsak fontos a magyar gasztronómia és borkultúra bemutatása a román fővárosban. A bukaresti Magyar Kulturális Központ tagja a bukaresti EUNIC klaszternek, amely az Európai Uniós országok kulturális külképviseletének a szervezete. Az intézet a bukaresti EUNIC klaszter programjaiban koordinátor vagy partneri minőségében rendszeresen részt vesz: Kulturális Intézetek Éjszakája, Nyelvek Európai Napja, Európai Filmke Fesztiválja, Irodalmak Éjszakája, Gyerekirodalmi Börze.

A Bukaresti Rádió magyar szerkesztősége. A Bukaresti Rádió magyar nyelvű szerkesztősége első adását 1945. május 2-án sugározta a Sfântu Sava kollégium épületéből. Eleinte fél órát, majd két órát sugárzott naponta, amelyet a területi stúdiók megalakulásával újra csökkentettek. 1956 októberében és novemberében átmenetileg megemelték adásidejét és politikai kommentárokkal, irodalmi műsorokkal igyekeztek ellensúlyozni a magyarországi események hatását. 1987 óta napi 60 perc az antennaideje. 1989-90 fordulóján 2 óra adást is készítettek, de később a szerkesztőség kérése ellenére visszatértek a 60 percre. Erdélyben, a magyarlakta területeken, a Kárpátokon túl pedig Bukarestben és környékén hallgatható. A bukaresti magyar szerkesztőséget megalakulásakor a pártpropaganda eszközének tekintették, 1948-1954 között fiókszerkesztősége működött Kolozsváron. A 40-es, 50-es években a tudósítók telefonon adták le anyagukat, amelyet gyorsírással jegyzett le Waldmann Emi gyors- és gépírónő. Ma tudósítói hálózat révén kapja az adáskörzet híreit, a legtöbb erdélyi városban van tudósítója. A romániai magyar irodalom első nagylélegzetű hangjátékát: Sütő András és Hajdu Zoltán színdarabját, a Mezítlábas menyasszonyt itt sugározták 1950-ben; Rádióra alkalmazta Marosi Péter, Jordáky Lajos és Kovács Ferenc; a hangfelvételek a kolozsvári Állami Magyar Színházban készültek.

Főszerkesztők: Nagy Csaba (1945-1948), Kovács János (1949-1954), Petrariu Eugen (1954), Benedek Anna, Bodor Pál (1970-1979), Kónya Anna (1980-1985), Molnár Vilmos (1985-1989), Mag Péter (1989-1992), Jurca Lucia (1992-1996), Sántha Dan (1996-1998), Majtényi Ágnes (1998-2007), Stanik István (2007-2012), Székely Ervin (2012-2017), Darvas Enikő (2017-). Az első szerkesztőség tagjai 1945-ben: Ádám Miklós, Ardeleanu Gyöngyi, Mann Endre, Ungár Teréz; az 1952-55. években szerkesztők: Barna Zsuzsa, Borbás Mária, Ercse Edit (mezőgazdasági rovatvezető), Gárdos Péter (spec. riporter), Konsza Judit, Kónya Anna, Kovács Ferenc, Nagy Erzsébet, Rózsa Mária, Szőcs Olga, Vajda Erzsébet, Varga Lajos; későbbi munkatársak: Aszódi János (50-es évek), Ferencz Zsuzsanna, Jagamas Ilona, Hegedűs László (1964), Mag Péter, Molnár Vilmos, Solymos Iván, Székely Endre; az 1954 előtt működött kolozsvári fiókszerkesztőség munkatársai: Ábrahám János, Keresztes Zoltán, Kovács Ferenc, Muzsnay Magda. A mostani szerkesztőség: főszerkesztő Darvas Enikő, szerkesztők: Benedek Csilla, Forró László, Márton Evelin, Szőcs Levente, Borbély Tamás, Bara Zsolt a, titkár: Pădureț Mónika. A Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása Erdély egész területén és Bukarest környékén fogható műsorát, hétköznapokon 15 és 16, vasárnap 10 és 10:20 óra között, középhullámon sugározza. Honlapukon minden, 2009. december 15. után sugárzott műsoruk meghallgatható. (A szerkesztőség engedélyével a honlapukról).

1 válasz

A hozzászólások nincsenek engedélyezve.