Rendületlenül

Írta: dr. Bencze Mihály

2019. június 9-én a brassói Áprily Lajos Fogimnázium udvarán a népes közönség az esti órákban megtekinthette és átélhette a Rendületlenül zenés, történelmi játékot, ami a II. Brassó Megyei Magyar Ifjak és a Nemzeti Összetartozás Napja alkamából és szellemében történt. E csodálatos esemény szervezője Kökösi Attila volt, aki immár három éve elindított egy olyan folyamatot, hogy Brassó is részese lehessen a magyar zenei világnak, nemcsak fogyasztóként, hanem alkotóként. A Kárpát-medence minden részéről meghívottak előadásai ébresztgették az elhalványuló magyar öntudatot. A tavalyi Honfoglalástól István a királyig zenés táncos előadásban láthattuk a szervező igazi képességét, hisz egy felejthetetlen élménnyel ajándékozott meg minket. 2018. június 23-án Budapesten mutatták be a Trianon rockoperát, és ezen az előadáson fogalmazódott meg Kökösi Attilában az a gondolat, hogy egy Barcaságot bemutató rockoperát kéne alkotni. Álma valóra is vált, de végül Vadkerti Imre javaslatára Rendületlenül cím mellett döntöttek, a Szózatra és a Márton Áronról írt könyv címére gondolva. A dalok sorrendjét részben Vadkerti Imre állította össze. Márkos Sándor Ervin a kőhalmi unitárius lelkész, mint a mű egyik narrátora ezt mondja: „Akkor is ott voltak mind és ma is mind itt vagyunk. Nekünk, azonban más sors jutott, mint elődeinknek. Mi nem véres csatákat vívva küzdünk az új világért, hanem a véres új világ vív harcot ellenünk”. Barcaság 1100 éves történelmét láthattuk a következő felbontásban:

1) Honvisszafoglalás.

2) Szent István kora.

3) Hunyadiak kora. Mátyás király többször látogatott Brassóba, a Fekete-templom építését anyagilag támogatta.

4) Erdély fénykora, önállósága, és a vallásszabadság. Béldi Pál az ország generálisa volt, és innen a Barcaságról irányította az ország dolgait. De ez a korszak azt is tartalmazza amikor Honterus 1544-ben a katolikus Barcaságra ráerölteti német nyelven az evangélikus vallást. Dávid Ferenc új vallást alapított. A reformáció hozta változások egyik bölcsője lett Erdély, és Európában elsőként ki hirdették a vallásszabadságot. Apáczai Csere János, a Barcaság kálvinista szülötte enciklopédiát írt, iskolát szervezett. Jani András az egykori Barcasági Versmondó Verseny többszörös díjazottja, most narrátorként a következőt mondta: „Apafi Mihály volt a leghosszabb ideig uralkodó fejedelem, és halálával lezárult Erdély önálló államiságának korszaka. S csak érdekességképp mondom, az ország katonaságát Bodoláról irányította Béldi Pál generális. A fejedelem Fogarason bekövetkezett halála után az ország osztrák kormányzóság alá került, s Erdélyt is megszállta a labanc”. Jónás Csaba a felvidéki Gutáról érkezett, narrátorként így folytatta: „Rákóczi Ferencet 1704-ben Gyulafehérváron fejedelemmé választották, így o lett az, aki utoljára töltötte be ezt a tisztséget. Szabadságharcot indított, melynek célja az állam függetlenségének visszaszerezése a Habsburg Birodalomtól. A próbálkozása megbukott, s a fejedelem haláláig, hűséges barátjával, Mikes Kelemennel Rodostón élt, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett”.

5) Az 1848-as szabadságharc. Bem 1849. március 21-én foglalta el Brassót, az osztrák seregek pedig Havasalföldre menekültek. Bem csapatai Alsótömösnél érték utol oket. A brassói városi tanács feltétel nélküli meghódolását jelentette be. A tábornok meg úgy döntött, hogy nem prédálja föl a várost, mert „Brassó az egész ország kereskedelmi ütoere, a város egymagában többet ér, mint a többi erdélyi városok összesen, ezért Brassót gyengíteni helytelen politika volna.” Bem alapította meg a Brassói Lapokat. „Ne késsetek harangok siessetek csatába,/Isten tornyából szálljatok a szegény föld sarába./Segíts harang dörögni, nyelved így megmarad, most majd ágyú dörgi el imádságodat”. A cári orosz csapatok segítségével a magyar szabadságharcot leverték. Itt talán érdemes lett volna a Véres Karácsonyt megemlíteni, amikor 1848. december 23-án a brassói szászok pénzén fogarasi martalóc románok 51 hétfalusi ártatlan magyart gyilkoltak meg.

6). Trianon. 1920. június 4. Magyarországon megtört valami, a világban megtört valami. A Barcaság elveszett. Magyarország szétesett. Kongó harangok közepette egy országot akartak eltemetni a Nagyok. Nem sikerült. Meggyalázták, megcsonkították, de megölni nem tudták. Mert álltunk és éltünk. Rendületlenül. Wass Albert: Üzenet haza címu versét olyan átéléssel szavalta Jónás Csaba, hogy beleborzongott a könnyekkel küszködő közönség. Szabó Előd (Titán együttes, Marosvásárhely) saját szerzeményét, az Istenszéke címu dalt énekelte, majd Fehér Nóra (Kormorán együttes, Délvidék) éneke siratott meg mindenkit: „Kinevetnek, gúnyolnak, /Magyarként meghurcolnak. /Mint, fű kisarjad megterem, /Élet nö a szívemen“.

7) Az 1956-os magyar forradalom. Kolozsváron a teológusok rengették az államhatalmat, Brassóban megalakult az EMISZ, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetsége. A most is élő Lay-testvérek történelmet írtak. A fiatalok hamar börtönbe kerültek, hasonlóan tanáraik is. Opra Benedekre az irodalomköre irányította a szeku figyelmét. Tétlenül kellett néznie tanárkollégájának, Vitályos Balázsnak a letartóztatását, dr. Hollok Gyula furcsa temetését, Zsidó Donátnak vallásossága miatti üldözését. Márton Áront is letartóztatták. Tilos volt a bérmálás. De hiába fojtogatta a népet a karhatalom, a forradalom lángja nem aludt ki. Vadkerti Imre és Fehér Nóra Elmenni messze dala értékelte ezt a korszakot. A romániai kommunizmus sötét évei mély nyomokat hagytak a Barcaságon. Minden, ami magyar volt, igyekeztek eltuntetni. 1963 júliusában városrendezési célból elrendelték a belvárosi református templom, a parókia, és az iskola lebontását, a brassói „munkás nép érdekeire” hivatkozva. A bontást pár hónap alatt be is fejezték; késöbb itt épült fel az Aro Palace szálló. Moyses Márton 1970. január 13-án a brassói pártszékház elott benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. 1977. április 11-én megöngyilkolták dr. Szikszay Jeno irodalomtanárt. 1987.július 1-én lerombolták, felszámolták Brassó belvárosi katolikus temetőjét. 1987. július 31-én pedig Brassó belvárosi magyar evangélikus temetőjét rombolták le, és szántották fel. Tanárainkat, diákjainkat meghurcolták. 1987. november 15-én itt tört ki az ország első kommunista ellenes munkáslázadása, bár a felkelést leverték, fontos mérföldköve volt a romániai antikommunista küzdelemnek. A következő pár hétben néhány brassói diák transzparensekkel és falfirkákkal tüntetett a rendszer ellen, és követelték a letartóztatott munkások szabadon bocsátását. A diákokat kicsapták az egyetemrol, többet közülük munkatáborba küldtek.

Végül a korszakot az 1989-es rendszerváltás zárja. Barcaság, Erdély keleti kapuja, sokféle népek lakják. Aki ma él, aki ma itt van, az a történelmet átívelő hídon áll. Felülről szemlélheti azt, amit elődeink csak sejthettek. Miénk lett a felelősség és ez a talpalatnyi föld, amiért oly sokat küzdöttünk. Becsüljük hát meg, mert ez a mi hazánk. Becsüljük meg, hogy gyermekeink is hinni tudjanak Rendületlenül. Erre az alkalomra írta a Rendületlenül dalt Szepesi Richárd budapesti zenész. Vadkerti Imre, a Kárpát-medence legmarkánsabb énekese elénekelte a Bánk bánból a Hazám, hazám dalt, ami musor végét jelezte. Ezt a színvonalas előadást állva tapsolta mindenki. A szereplők, az énekesek a következők voltak: Vadkerti Imre, Rudán Joe (Pécs), Fehér Nóra, Szabó Előd, Szepesi Richárd (Szkítia együttes), Bardócz Péter (Brassó), Antal Melánia Zita (Brassó), Lukács Réka (Keresztvár), Fazakas Andrea (Ürmös), Jani András, Jónás Csaba, Márkos Sándor Ervin, Major László unitárius lelkész Datki- Ifjusági Gitárcsoportja, Felföldi Dalia Szövetség, Mihály Edit vezette ürmösi Kis Színészek Társulat, Reiff Zsuzsa vezette Búzavirág néptáncegyüttes, Kelemen Tünde vezette keresztvári Zöldpántlika néptáncegyüttes, Bálint Ferenc vezette Grimasz színjátszó csoport, Orbán Katica (Apáca), Marton Ildikó (Apáca), Mihály Edina (Ürmös),Történelmi Vitézi Lovagrend önkéntesei, Székely Virtus Hagyományörző Egyesület (Sepsikoröspatak). Történelmi referens: dr. Kovács Lehel István (Csernátfalu), hangmérnök: Kovács László (Komáromi Lovas SzÍnház), grafika, háttérvetítés: Csiki Edmond (Brassó), hangosító: Bogyór Attila (Barót), koreográfus: Ötvös Orsolya (Marosvásárhely), dramaturg: volt Áprilys diákunk Markó Orsolya (Marosvásárhely), rendező: Deli Szófia (Szentendre), filmezte a székelyudvarhelyi Duna TV, valamint a Brassai TV. Az eloadáson részt vettek Győr önkormányzata részéröl Széles Szabolcs és Diligens Tibor tanácsosok. Az előadásnak három főtámogatója: a Marsipo Prod Kft.,a Kronospan és a BL-ZS cons. Instal. Kft. , helyszüke miatt sajnos az összes támogatót nem tudjuk felsorolni, de azt meg kell jegyezzük, hogy nélkülük ez a műsor nem jöhetett volna létre. Mindenkinek egy felejthetetlen élmény volt. Máris rengetek pozitív visszajelzés érkezett, ami a lényeg, hogy a fiatalságot megmozgatta. Pacsi Árpád diák ezt írta: „Jó napot kívánok, meg szeretném köszönni a meghívást, nagy élmény volt számomra, és megkérem, hogy a következő Rendületlenre is hívjon, mert akár táncolni akár énekelni szívesen megyek”