Mélységben és magasságban is siker! Magyar Filmnapok Brassóban

Írta: Béres Vivien Beatrix

Idén 2023. március 24-26 között rendezték meg másodjára a Brassói Magyar Filmnapokat. A vetítések helyszínét az Astra Mozi biztosította. A rendezvény főszervezője, Toró Tamás elmondása szerint, fontosnak tartották, hogy a filmműsor összeállításában részben Erdélyhez kapcsolódó alkotások is szerepeljenek, így a programban helyet kapott a brassói születésű Halász Gyula fotóművészről készült Párizs szeme – Brassaï és az Olimpiai álom Erdélyben című dokumentumfilm, valamint a csíkszeredai Erőss Zsoltnak emléket állító Mélységek és magasságok játékfilm. A Filmnapok palettáját tovább színesítette A játszma című dráma nagyjátékfilm, illetve a fiatalabb közönség igényére is gondolva, A kuflik és az Akármi animációsfilm.

Az eseményt teltházas közönséggel nyitotta meg a 19 órától kezdődő Mélységek és magasságok (r.: Csoma Sándor, 2022). A film érdeklődését tekintve annyira jónak bizonyult, hogy vasárnap 26-án, újból levetítették. A nézői fogadtatás sikere nem véletlen, s bár igaz, hogy a film Erőss Zsolt hegymászó életének szakaszait is feleleveníti, a történet mégsem róla szól.  A központi téma – ahogy a cím is remekül kifejezi – a női lélek mélységére és magasságára koncentrál. Arra ahogyan a főszereplő Sterczer Hilda (Pál Emőke alakításában) megéli férje, Erőss Zsolt (Trill Zsolt) elvesztését. A történet Hilda kálváriájával kezdődik, amikor megtudja, hogy férje, aki első magyarként már a Mount Everestet is megmászta, himalájai útján társaival együtt eltűnik. A sajtóorgánumok folyamatos lelki harca során, Hildában teljesen megszűnik a remény. Figyelembe véve, hogy ő is gyakorlott hegymászó, tisztában van az ottani életkörülményekkel, pontosan tudja, hogy férje egyedül nem élhette túl. A film, azonkívül, hogy az elvesztés feldolgozását boncolgatja, még ennél is mélyebbre megy. Mi történik akkor, ha a képzelet felülkerekedik a realitáson? Ha tudjuk jól, hogy elvesztettünk valakit, de mégsem tudunk ténylegesen meggyőződni róla. Erőss Zsolt holtteste nem kerül elő, a halálát mindössze megérteni lehet, az elfogadás lánca szétszakíthatatlanak tűnik Hilda szemében. A film a feleség megpróbáltatásain keresztül próbál, ha nem is választ, de kiutat mutatni a gyász kegyetlen karmaiból, mindezt úgy, hogy közben a párkapcsolatra, és a családban nélkülözhetetlen szerepekre is hangsúlyt fektet. Hogy lehet túlélni azt, ha egy nő elveszti a szerelmét, s vele együtt gyermekeinek édesapját? Hildának le kell másznia a hegyről, hogy megkaphassa a feloldozást. A film végén egy rövid dialógust halhatott a közönség, amiben a Filmnapok egyik szervezője Dan Burlac, Domokos Jenő alpinistával beszélgetett.

A következő nap repertoárja három különböző műfajú filmmel várta a nézőket. Március 25-én, délben a gyermekekre irányult a hangsúlyt, hiszen A kuflik és az Akármi című rajzfilm (r.: Jurik Kristóf, 2021) került vetítésre. A mesefilm Dániel András gyermekkönyv-sorozatának alapján készült Scherer Péter fergeteges szinkronizálásával. A fiatalság tizenegy humoros történetbe kaphatott betekintést megismerve a hét kuflit, Zödönt, Pofánkát, Tituszt, Hildát, Valért, Fityircet és Bélabát.

Délután 17 órától a Párizs szeme – Brassaï (Borsody István, 2022) dokumentumfilm került vászonra. A film Halász Gyula – művésznevén Brassaï – életét és munkásságát ismerteti, de az akkori korrajzról, a második világháború előtti párizsi művészvilágról is beszámol. A Brassóban született Halász Gyula a huszadik század egyik legkiemelkedőbb fotó- és képzőművésze volt, aki elhagyva a Barcaságot, Párizsban telepedett le. A filmben kifejezett hangsúlyt kap Brassaï és kortársaival való kapcsolata; egy elit művészközösség tagja lehetett, Picasso, Dalí, Matisse barátságát élvezte. A filmben interjút adott Erdélyi Lajos fotós és Lengyel Atty zongoraművész, ők személyesen ismerték – ahogy a családja nevezete – Gyulust. Brassaï személyisége éppolyan különleges és összetett volt, akárcsak a művészete. Stílusát kíváncsiság, mély érdeklődés jellemezte, nemcsak a fotózás és a festészet területén tevékenykedett, színészkedett és írt is. A dokumentumfilmben több érdekesség is kiderül, például a sokak által ismert Titanic film egyik „kellékéhez” is Brassaï neve fűződik, hiszen a Jack által lerajzolt Madam Bijoux képet maga Halász Gyula fényképezte le. A film után Bálint Ferenc a Brassaï Magyar Adás szerkesztője Borsody István rendezővel beszélgetett.

A szombat estét A játszma (r.: Fazakas Péter, 2022) nagyjátékfilm zárta. A drámában és krimiben gazdag alkotás amellett, hogy Kulka János kiváló visszatérésének adott lehetőséget, olyan szereplőket vonultatott fel, mint Nagy Zsolt, Hámori Gabriella, Staub Viktória, Szarvas József vagy Scherer Péter. A történet az 1960-as évekbe tekint vissza, ahol Jung András (Nagy Zsolt alakításában) és felesége Éva (Hámori Gabriella) a párt hűséges tagjaiként dolgoznak. András abban reménykedik, hogy megkapja főnöke pozícióját. Ez persze nem bizonyul ilyen könnyűnek, hiszen kollegája és a Markó Pállal lezáratlan ügye akadályokat állít elé. A film fordulatokban gazdag, mindvégig fenntartja a figyelmet, egymásra épülő taktikai szegmenseket vonultat végig. Ráadásul a szimbólumokat sem mellőzi, izgalmas párhuzamba kerül a megjelenített képvilággal. Előtérbe kerülnek az emberi kapcsolatok, azon is belül a férj és feleség közötti kötelék, a család és az állambiztonság iránti töretlen vagy éppenséggel törékeny hűség. De, mint sokaknál, úgy ebben a filmben is a hatalom érzelmeket elsöprő ereje érvényesül. A maszkulin felsőbbrendűséget alábbhagyva, a női karakterekben formálódik meg a hegemónia, végül ők győzedelmeskednek. Noha, a győzelem az emberi kapcsolatok konkrét megsemmisítését hagyja maga után, a kitűzött célok és elképzelések mindig megvalósulnak. A film bár ellentétbe ütközik, hiszen az „aki nem akarja, az megkapja” elhangzott kijelentés köré épít egy, a későbbiekben kulcsfontosságú megoldást, Markó Pál (Kulka János) a főhős legnagyobb akadálya, s belső félelme pontosan kitartó akarata miatt lesz képes valóra váltani utolsó kívánságát. A játszma izgalmas, romantikával átitatott, történelmi időket idéz, s újabb példája a hatalom által és érdekében elkövetett tisztességtelen, kiábrándító, folyamatos fondorlatokba átívelő emberi cselekvéseknek.

A Filmnapok a megismételt Magasságok és Mélységek után, az Olimpiai álom Erdélyben (r.: Szarka Nóra, 2022) című dokumentumfilmmel zárult. A forgatókönyv Csortos Szabó Sándor, Killyéni András Péter: Olimpiai álom a Radnai-havasokban könyve alapján készült, és a máramarosi Borsafüred megvalósulatlan olimpiai történetét, a nagyra szőtt terveket, a romokat és ma is álló létesítményeket mutatja be. 1940-be visszatekintve, Borsán a téli olimpia megrendezését tűzték ki célul, de az 1947-es párizsi béke meggátolta az ötlet létrejöttét. Bár az ötkarika helyszíne nem, de annál inkább turisztikai látványosság és a téli sportok megvalósítója lett.

A Brassó Magyar Filmnapok nagy figyelemnek örvendett, s nemcsak a barcasági, de a sóvidéki közönség részvételére is számíthatott. A rendezvény szervezésében a Bukaresti Liszt Intézet igazgatója, Kósa András, Veres Emese Gyöngyvér, Dan Burlac, Sipos Attila és az Áprily Lajos Főgimnázium önkéntes diákjai segítettek, illetve Domokos Írisz-Kamilla adott tájékoztatást a filmek rövid ismertetőjéről.  A Filmnapok támogatói: Brassó Város, Magyar Kormány, Petőfi Sándor Program, Brassói RMDSZ, Bukaresti Liszt Intézet, Brassói Lapok, Brassai Magyar Adás, Massimo Étterem, Czell Sör.