Bíró András Zsolt a Kárpát-haza őre

Írta: dr. Bencze Mihály

Bíró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológus kutatója, 2003-ban Szervátiusz Jenő-díjat kapott, munkássága révén készül a közép-ázsiai történeti antropológiai adatbázis, számos nemzetközi publikáció szerzője, 2009-ben a „Múlt feltárásáért” kitűntetést kapta a Kazak Kulturális Minisztériumtól, a Kazah Központi Állami Múzeum szaktanácsadója, az asztanai Nemzetközi Türk Akadémia tagja, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke, a „Sportkapcsolatok Fejlesztéséért” díj tulajdonosa, a Kazak Köztársaság állami kitüntetettje, a Kurultáj Törzsi Gyűlés főszervezője, méltó követője Kőrösi Csoma Sándor és Vámbéry Ármin kutatásainak.

Bencze Mihály: 2006 szeptemberében vezetéseddel öt fős kazak-magyar kutatócsoport expedíciója járta be az észak kazahsztáni Torgaj – vidék területét, és a kutatás genetikai kapcsolatot mutatott ki a mai magyarság és az ottani madjar törzs között. Eredményeidet az American Journal of Physical Anthropology szaklap is közölte. Rá néhány évre meghívtalak a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumba, ahol nagyszámú hallgatóság előtt megtartottad érdekfeszítő előadásodat, erről a felfedezésről. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, hogy alakultak kutatásaid?

Bíró András Zsolt: Már 2006 decemberében a madjarok vezetői meghívtak az első közös megbeszélésre, rám hallgatva létrehoztak egy alapítványt, majd a következő évben összehívták a Kurultájt, a magyarok törzsi gyűlését. Ennek célja volt, hogy Kazahsztán területén szétszóródott madjar törzsbelieket összegyűjtse néhány napra. Erre minket is meghívtak, csapatommal bemutattuk a hagyományos magyar harci művészetet, zenei és tánchagyományt. 2007-ben a Saga településen, kazah támogatással megtartották a törzsi gyűlést, sor került a kurasz versenyre, a magyar baranta bemutatására, és több kulturális eseménye. Felavatták a Magyarok Ősatyjának szentelt mecsetet, majd megkoszorúzták hősük Karcag batir síremlékét.

(B.M.): A hazai magyarság írásaidból értesült a fenti eseményről, végül hogyan sikerült a Kárpát-medence magyarjait is bevonni ezekbe a rendezvényekbe?

(B.A.Zs.): Kezdeményezésemre, 2008. augusztus 8-10. között, több mint 80 magyar hagyományőrző és kultúrcsoport részvételével Bösztörpusztán megtartottuk a Magyar-Madjar Kurultájt, ami az anyaország eddigi legnagyobb hagyományőrző rendezvénye volt. A Kárpát-medence hagyományőrző és kulturális szervezetei mellett, Kazahsztánból is érkezett küldöttség, jurtafalu, koncertek, táncház, népi kirakodóvásár, őstörténeti előadások, természetgyógyászati kezelések, kézműves foglalkozások, gyermekfoglalkozások, hun üstben készült finomságok vonzottak több 10 ezer látogatót. E találkozó színvonala, nem engedett teret magyar őstörténeti vadhajtásoknak, hitetlenségnek és öncélú magamutogatásnak. Úgy döntöttünk, hogy kétévente fogjuk rendezni ezt az ünnepet.

(B.M.): Ezen én is ott voltam, Kopecsni Gábor baranta csapatában, palóc népviseletben, mert még mindig nincs barcasági csángó népviseletem. Fantasztikus volt a több száz lovas felvonulása, az ezer íjász nyílvesszője elsötétítette az eget, hadd ne soroljam. Az estét Karaul táltos szertüze zárta, olyan táltos révülés volt, hogy most is kiráz a hideg. Persze jó értelemben. Hogyan alakultak a következő évek?

(B.A.Zs.): A következő Kurultájra több település nyújtott be pályázatot. A jó megközelítés miatt Bugac mellett döntöttünk. 2009-ben Bösztörpusztán zajlott a Magyarok Országos Gyűlése, itt a magyari népek közül csak az ujgur, kazah, és oszét képviselők vettek részt. Itt politikai célt kapott az ügy, mi ezen nem vettünk részt. Az előző magyarországi rendezvényünk híre átjárta Közép-Ázsiát, így a 2010-es rendezvényünkön 12 magyari nép küldötte vett részt Kazahsztán, Üzbegisztán, Ujgurisztán, Törökország, Azerbajdzsán, Türkenisztán, Kirgizisztán, Baskírföld, Tatárföld, Gagaúzia, Bulgária és Kárpát-medence részéről. Megépült az ősök sátra, ahol a belépő saját honfoglalás kori ősével nézhet szembe. A kegyeleti jurtában az első ismert akkori vitéz trepanált koponyáját nézhették meg az érdeklődők. Az ünnepre készült el és a szertűznél meg is szólalt a világ legnagyobb táltosdobja, melynek az átmérője 188 cm, amit Balogh Sándor bőrösmester készített. Az íjász távlövés eddigi rekordját 1226-ban állította fel Esunkhel íjász 502,5 méterrel. Ezt Mónus József megdöntötte 603 méterrel, majd Ergun városában rendezett íjászversenyen, elérte a 653 métert. A hunoknak saját technikájuk volt a páncélkészítés területén. Míg a szkíták a pikkelyvértet használták, a hunok a lamellás szerkezetű páncélzatot fejlesztették ki. A szertüzet Sólyomfi Nagy Zoltán tartja, őt Karaul táltos még életében avatta őrzővé. A Magyar-Turán Alapítvány 2011-ben megrendezte az első Ősök Napja ünnepet, és kezdeményezte a hivatalos magyar ünneprendbe történő bevezetését.

(B.M.): Ennyi kiteljesedett tevékenység csírái biztos gyerekkorodban jelentkeztek. Hogyan emlékszel vissza?

(B.A.ZS.): 1972. május 10-én születtem Budapesten. Édesanyám Bicskei Éva a Garam vidékéről Bartról származik, szülei részt vettek az 1920-as ellenállásban, ezért el kellett hagyják Felvidéket, és Budapestre költöztek. Édesapám ősei Egerben éltek; felmenői közt voltak egri várvédők, nagymamám Pászti Szidónia az egri legendák őrzője volt. A másik ág a Csokonai nevű Csákvári, Nagybánya környékéről származik, nagypapám a Velence-tó mellett épített házat. Gyerekkorom vakációit itt töltöttem, a tóban úsztam, a mocsaras részt és a nádast tanulmányoztam, az állatvilágot, és sokat íjászkodtam, persze a két évvel kisebb öcsémmel, Csabával, aki már történész, két gyereke van, és ő is Budapesten él. Érdekelt a történelem, a biológia, még nem tudtam olvasni se írni, de a könyvekből lerajzoltam a képeket. Később 8 éves Koromban Vámbéry Ármin és Germanicus Gyula könyveit megtaláltam nagypapám könyvtárában, és sokat álmodoztam, hogy egyszer majd én is vezetek expedíciókat Ázsiába, netalán megtalálom a magyarság bölcsőjét. Idővel álmom megvalósult. 7 éves korom óta judózom, hétszer voltam magyar bajnok, és 6 évig korosztályos válogatott, így Svájc és Portugália után járhattam Mongóliában és Koreában. Budapesten a Dózsa György gimnázium után elvégeztem az ELTE-n a biológia-földrajz szakot, majd még három évet, az antropológiai posztgraduális képzést. Dolgozatomban Lesence-Tomaj római kori avar-szláv lakosságának csontjait tanulmányoztam. A Magyar Természeti Múzeum Embertani Tárában 55 ezer hun, avar, és honfoglaláskori csontok vannak, ez a gyűjtemény a legnagyobb a világon. Kazahsztán leghíresebb antropológusa egyszer meglátogatott, meglepődött, hogy jól beszélek törökül, és töröm a kazak nyelvet. Megállapította, hogy az itt talált leletek és a náluk lévő leletek közt sok hasonlóság van, végül meghívott Kazahsztánba. Innen már ismert a történetem.

(B.M.): Hogyan született meg a Nomád Világjátékok?

(B.A.ZS.): A Magyar-Turán Szövetséget kérték fel Kirchyn-völgyben felépített, és a nomád játékoknak helyszínt adó hagyományőrző- több mint négyszáz jurtát magában foglaló- tábor megnyitójának lebonyolítására. Mi a magyar Honfoglalás korát, fegyverzetben és hadi viseletben megidéző lovas harccal, illetve íjászattal mutattuk be. 2014 óta kétévenként rendezzük a Nomád Világjátékokat. Kirgiz elnöki rendelet biztosítja a rendezvény költségvetését, ez a kirgiz kultúra legnagyobb nemzetközi fóruma. Mi nem odacseppent egzotikus vendégként veszünk részt a nomád játékokon, hanem saját ősi hagyományaink alapján. Ilyenek a népi birkózás, az övbirkózás, gyorsasági lovas versenyek, lovas birkózás, a lóhátról zajló íjászat. A harmadik Nomád Világjátékokon minden kontinens képviselte magát 77 országból, 1600 versenyző mérte össze erejét. A 28 tagú magyar csoport a 6-ik helyen végzett. A világjátékokon csatlakozott Magyarország a Türk Akadémiához, melyet Törökország, Kazahsztán, Azerbajdzsán, és Kirgizisztán elnökeinek ratifikációjával hoztak létre 2009-ben.

(B.M.): Merre tart a magyar őstörténet-kutatás?

(B.A.ZS): Az elmúlt 30 év után már jogos társadalmi igénnyé vált a magyar eredetkérdéssel kapcsolatosan a modern tudományosság eredményeivel is összhangba hozható, korszerű magyar őstörténeti modell összeállítása a valós őstörténeti kutatások alapján. Fontos elkülöníteni a nép, a nyelv és a nemzet fogalmakat, valamint függetleníteni a népek kialakulásának és történetének folyamatait a történelem színpadán játszott politikai szerepüktől. Az antropológiai kutatások, amelyek a honfoglaló magyarság embertani struktúráját elemzik, mára már több mint ezer mérhető koponyalelet alapján kimutatták azt, hogy a különböző europo-mongoloid formák jelentős szerepet játszottak ennek a népességnek a kialakításában. Ugyanakkor az is megmutatkozott, hogy ennek a formakörnek a mongoloid komponensei nem az Ural-vidék és nem is nyugat-szibériai mongoloid formákból erednek, hanem egy másik típusú, hosszabb érintkezés nyomán kialakult, döntően Közép-Ázsiában kiformálódott europo-mongoloid típusból vezethetők le. Az utóbbi antropológiai és genetikai kutatásaink eredményei alapján több egyértelmű genetikai rokonsági kapcsolatot is ki lehetett mutatni a honfoglalás kori és a hun-kori népesség között. Igaza volt László Gyula történésznek.

(B.M.): Most ért véget Bölönben az első Erdélyi Ősök Napja.(2022. július 9-10.). Immár 11 nyelvet beszélsz, és folyamatosan újabbakat tanulsz, te vagy a magyarság utazó nagykövete, hogyan tovább?

(B.A.ZS.): A rendszerváltás előtt már szerelmese voltam Erdélynek, a rendszerváltás után nagyon sokat utaztam Erdélyben. Szeretem az erdélyi emberek lelki és szellemi világát, a székelység hagyományőrzését, kitartását. Nehéz száz évet éltek meg az itteniek, de a Kárpát-medence is. Emlékszem, mikor te 2008-ban egy komoly cikket írtál, melyben a hétfalusi, az ujgur és az afganisztáni három Tatrang település történetét írtad meg, majd együtt mentünk le a közeli Tatrangra, érdekes volt az ottani magyarok tájszólása. Tudom, hogy szeretted volna a három Tatrang község testvéri kapcsolatát megvalósítani, de az ujgurok elnyomása, és az afganisztáni háborús helyzet még nem engedi. Sok barátom alakult ki itt az évek során, így a brassói Tana Áron is csapatomba került, általa ismertem meg a bölöni unitárius lelkészt, Kozma Albertet, aki egy nagyszerű ember. Ő felvállalta ezt a rendezvényt, aminek jövőben is lesz folytatása. Két éve itt alakult meg a Székely-Turán Egyesület. Ezen a rendezvényen a dobrudzsai tatár közösség is képviseltette magát. Igen, állandóan utazok, ezért családi életem se tudott kialakulni. Az ázsiai testvérnépekkel anyanyelvükön érdemes kapcsolatot tartani, ezért szükséges folyamatosan a nyelvek tanulása. Rendezvényeinkre 27 nemzet érkezik 12 országból, fontos a hun-türk nemzetek összefogása. Nemsokára tartjuk a Délvidéki Ősök Napját, utána pedig Magyarországon, Bugacon tartjuk az Ősök Napját.

(B.M.): Köszönöm szépen a beszélgetést, további sikereket, érdekes felfedezéséket, értékes rendezvényeket kívánok!